Nagy feladat elé állt csapatunk.
Hatalmas ezüstfenyőt döntött ki a vihar, amely a burkolat egy részét megrongálta. A térkő felülete elkoszolódott, illetve több helyen süllyedés jelent meg rajta. A helyszíni felméréskor megbontottuk a burkolatot, és a süllyedés okozataként a nem megfelő alépítmény került megállapításra. A 0/16-os sóder és töltősóder nem alkalmas teherhordó réteg kialakítására.
Adott tehát a probléma, oldjuk meg!
Elsőként letisztítottuk a felületet a nagyteljesítményű gőzborotvával, majd elkezdtük fölszedni és deponálni a térkövet, minták szerint rendszerezve.
Ezután jöhetett a bobcat, amely eltávolította a fatuskót, majd a meglévő rétegeket talajszintig, teherautóra rakodta mindezt, ami így került elszállításra.
Megkezdődhetett a régi szegélyek renoválása és az újak kialakítása betonágyazatba. Az ehhez szükséges 60/16-os sódert megmentettük a régi teherhordó rétegből. Így már csak cementre kellett költenünk.
Ezután nekiláttunk a stabil alaphoz szükséges rétegrend kialakításának, ami a jó vízelvezetésű 0/40-es poros bazalt terítésével és gépi tömörítésével indult, majd a 2/4-es osztályozott andezitréteg jött, amely drágább ugyan, de teherbíróképessége jobb, mint más finomszemcsés anyagoknak.
És elkezdődhetett a burkolás. A többféle méretű és színű kő, no meg a virágminta gondos odafigyelést követelt. A munkának ezen része számos agysejt és kesztyű pusztulásához vezetett, de megbírkóztunk vele.
Besöprés, majd gépi vibrálás és a burkolatban helyet kapott egy kis ágyás, amely törzses gömb babérmeggyével és színes virágaival üdvözli, lelkesen támogatja a megfáradt és megpihenni vágyó hazatérőket.
Szakmai érdekességként érdemes megemlíteni, hogy öntözőrendszer híján az öntözés megoldására geotextilbe tekert perforált dréncsövet helyeztünk a talajba, amely közvetlenül a gyökérzónában történő vízutánpótlást tesz lehetővé a növények számára, amelyek így intenzívebb és ritkább öntözést igényelnek.